2015. október 6., kedd

Kényeztetés kontra feladatok

Nem fog torzulni a személyisége,
ha feladatokat adunk a gyereknek.
A szülő a gyerekének a legjobbat akarja minden esetben, és helyzetben. Ez egy teljesen természetes, normális vágy. Lényeges azonban tisztázni, hogy mit gondolunk legjobbnak. Azt, hogy mindent megadunk neki? Tehermentesítjük minden feladat alól, hogy élvezze a gyermekkorát? Hogy mindent megengedünk neki?  


Az imént felsoroltakat puszta jó szándékból, szeretetből, és a békesség kedvéért tesszük, viszont ezek sajnos nem vezetnek célra. 
Annyira óvjuk a gyereket, hogy ezzel tesszük tönkre. 

Ha a gyermeket már kicsi korában bálványozzák a szülők, mindent úgy tartanak tökéletesnek, ahogy a gyerek csinálja, mindent megkap, amit csak kiejt a száján, akkor ne csodálkozzunk, ha kezelhetetlen kamasszá válik.
Ha mindig neki adunk igaza: mikor az óvodába verekedésbe keveredik - a másik gyerek a hibás, ha intőt hoz haza a suliból - a tanár pikkel rá, és ráadásul ezt a tudomására is hozzuk, bizony könnyen elhiszi magáról, hogy ő tévedhetetlen, és a szülők minden helyzetben mellette állnak, ha rosszat csinál, ha jót.  

Persze, valóban mellette kell állni, sőt biztosítani kell őt a szülői támogatásról, de a hibákat korrigálni kell, és következményekre is fel kell hívni a figyelmet. Erről a következetesség a gyereknevelésben című cikkben bővebben olvasható.

Tudni kell nem-et mondani a gyereknek, még akkor is, ha ez neki nem tetszik. Nem szabad engedni, hogy manipuláljon, mert ha a hisztivel, sértődéssel célt ér, akkor ezt a fegyvert fogja bevetni minden alkalommal, mikor szüksége van valamire.

Sok szülő előszeretettel szolgálja ki gyerekét, nem gondolva arra, hogy ez kontraproduktív lesz, és az ő életét nehezíti meg a későbbiekben. 
A tehermentesítés nem jó nevelési elv, hiszen a gyermeki fejlődés több szinten megy végbe, s mind az értelmi fejlődéshez, mind a pszicho-motoros fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a korának megfelelő feladatokkal terheljük. Így lesz aktív része a családi környezetének úgy, hogy ezek az érést és a személyiségfejlődést segítik elő. Ráadásul feladatok nélkül a sok szabad időben a számítógép, az internet könnyen fogságba ejtheti. „Jó az ifjúnak, ha terhet visel”. 

 Kamaszkorban már késő elkezdeni a szabályok felállítását, a viselkedés korrigálását, a teherviselés elkezdését. Ekkor a szülő a békesség kedvéért már inkább ráhagyja a dolgokat, megcsinálja helyette a feladatokat, hiszen ha ekkor kezdünk neki ellentmondani, akkor minden esetben veszekedés lesz a vége, és a családi légkör élhetetlenné válik.


Hogyan ne neveljünk?

Anyagi javakkal nem lehet szeretni a gyermekünket. Ne gondoljuk azt, hogy ha mindent megadunk neki, azzal a szeretetünket fejezzük ki, persze magunkhoz kötjük, de csak ideig-óráig. Ilyenek azok az elkényeztetett gyerekek, akik mindent megkapnak, csak épp a szeretet nem, ezáltal nehéz természetű, manipulatív gyerekké válnak. Az anyagi javak nem pótolhatják a szeretetkapcsolatot. Ha ez nem elégül ki, pótszerhez fordulnak. Vagy az interneten kezdik keresni a szeretetet, vagy a kortárs csoportok elsodorják, innen már csak egy lépés, hogy a vákuumot, ami bennük keletkezett, drogokkal vagy alkohollal enyhítsék, töltsék ki. 



Fontos, hogy mindig legyünk a gyerek mellett, érezze a támogatásunkat, a szeretetünket, de ha hibázott azt ne tussoljuk el, hanem szembesítsük vele. Tanulja meg korrigálni magát, és próbáljunk az igazságosság alapján nevelni. Ha egy gondtalan „kipárnázott” életet mutatunk neki, hatalmas csalódások érhetik!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése