A tanulási, és magatartási problémák felismerése és sikeres kezelése

Az alábbiakban Lukács Réka cikkét ovashatjátok a tanulási és magatartási problémákról annak felismeréséről, helyes kezeléséről, fejlesztéséről.

Az új tanáv közeledtével előtérbe kerülnek a gyerekek képességei

Szeptember, és egyben az új tanév közeledtével újra előtérbe kerülnek a gyermekeink képességei, illetve azok esetleges hiánya. Jó esetben a szülők az elsők, akik felismerik, hogy gyermekük valamilyen problémával küzd, de gyakran nem is tudják, hogy mi a baj, csak annyit érzékelnek, hogy “Valami nem stimmel, valami nincs rendben a gyermekemmel”. Vannak, akik bíznak abban, hogy: “Idővel úgyis kinövi”. Sok gyermek valóban kinövi a problémákat, illetve a fejlődés ismert fázisaiba is különböző életkorban lépnek be a gyermekek.

 

Éretlenek

Azonban létezik a gyermekeknek egy olyan csoportja, melynek a tagjai a külső szemlélő számára teljesen megfelelőnek látszanak, azonban fejlődésük bizonyos területén elmaradások tapasztalhatók, bizonyos szinten “éretlenek”. Amennyiben ez az éretlenség tartósan fennmarad, nem kezeljük a megfelelő módon, akkor az ilyen problémákkal küzdő gyermekeknél fennáll a kockázata annak, hogy számos tanulási, illetve magatartási nehézséggel fognak szembesülni életük különböző szakasziban.

Az éretlenség kialakulásának lehetséges okai:

Szakemberek az eltérő, vagy éretlen idegrendszeri fejlődés okait 4 fő csoportba sorolják:

-       Genetikai okok:

 gyakorlatilag nem sokat tehet ellene a szülő, hisz örökletes        tényezőkről van szó. Tény, hogy ezek okozzák a gyermekek      fejlődésében jelentkező problémák jelentős részét, kb 40-          50%-át

-       Terhesség alatt jelentkező problémák

·    Anyai betegségek (vírusos megbetegedés, nemi betegségek,  stb.)

·    Kémiai ártalmak: gyógyszerek, antidepresszánsok,      radioaktív sugárzás –

·    Táplálkozási problémák: vérszegénység, vitaminhiányok,  tartósítószerek az élelmiszerekben

-       Szülés közben jelentkező problémák:

·     Túl gyors, vagy éppen túlzottan elhúzódó szülés

·     Ikerszülés, stb.

-       Szülés után jelentkező problémák:

·     oxigénhiányos állapotok

·     keringési problémák, stb.

Amennyiben a fenti problémák valamelyike fennállt egy terhesség, vagy a szülés során, akkor a gyermeknél nagyobb eséllyel fordulhat elő megkésett idegrendszeri fejlődés.

Reflexek, amik nem kerültek megfelelő ellenőrzés alá

Minden kisbaba primitív reflexek egész sorával felfegyverkezve lép át az az anyaméh védő közegéből a világba. Ezek a reflexek az élet első hónapjaiban életmentő szerepet töltenek be a babák életében. Azonban a primitív reflexek élettartama korlátozott és miután segítségükkel az újszülött átvészelte élete első, nehéz hónapjait, az agy magasabb rendű központjainak gátlása, vagy ellenőrzése alá kell kerülniük. Amennyiben ez elmarad, ezek a “szabadon garázdálkodó” primitív reflexek akadályokat gördíthetnek a gyermekek további fejlődésének útjába.

Figyelmeztető jelek

A hagyományos tanulás leginkább olyan alapvető készségektől függ, amik fizikai szinten válnak automatikussá. A helyes olvasás például nagymértékben függ a szemmozgató rendszer működésétől, míg az írás a testtartási rendszer által összehangolt jól működő kéz-szem koordináció függvénye. Az “ügyetlen” kéz, a “miért a nyelveddel írsz?”, a jobb-bal oldal megkülönböztetésének problémája mind összefügghetnek a már korábban idézett “szabadon garázdálkodó” primitív reflexek tevékenységével. Az idegrendszeri éretlenséget gyakran kísérik az érzelmi élet éretlenségei is. Az ilyen problémákkal küzdő gyermekek nehezebben uralkodnak indulataik felett, problémákat élhetnek meg a társkapcsolatok kialakításában is. Ilyen esetekben a szülők rengeteg felesleges energiát fektetnek a gyermekek magatartási problémáinak a kezelésére, nagyon kevés sikerrel. A megkésett idegrendszeri fejlődés problémájával küzdő gyerekek nem azért nem tudnak szépen írni, mert ügyetlenek, nem azért nem képesek nyugodtan a padban ülni, mert hiperaktívak, és nem is a magatartásukkal van probléma, amikor nem képesek saját indulataik koordinálására. Amennyiben a szülők, vagy pedagógusok csak a probléma felületi kezelésére koncentrálnak, gyorsan felcímkézhetik a gyermekeket az ügyetlen, izgága, rendetlen, szerencsétlen, dühöngő jelzőkkel.

Néhány szó a terápiáról

Amennyiben a fenti problémák valamelyikével szembesülünk, érdemes szakembert felkeresni, aki a segítségünkre lehet. A fejlesztő pedagógus egy 45 perc alatt elvégezhető, kizárólag mozgáson alapuló feladatsor segítségével egzakt információt kap a gyermekünk állapotáról. Mivel minden gyerek szeret mozogni, a feladatsor nem megterhelő számukra, kifejezetten élvezik a sokféle mozgásformát. Az intellektust felmérő tesztetekkel szemben ezen a “vizsgán” nem lehet a feladatot jól, vagy rosszul csinálni, így a gyermekekben nem alakul ki kisebbségi érzés , ha 

esetleg egy-egy feladat elvégzése kudarcba fullad.

Hány éves kortól ajánlott?

Szakemberek tapasztalatai alapján a mai digitalizált kor kihívásai miatt, az óvodai eredményektől függetlenül érdemes minden 5 év körüli gyermeket elvinni egy mozgás alapú felmérésre. Amennyiben a teszten 75% feletti teljesítményt nyújt gyermekünk, nem szükséges a fejlesztés. Az 50-75% között teljesítő gyermeknek kb 100 órás intenzív fejlesztő, “okosító”tornát írhatnak elő, ami által beérnek azok a folyamatok, amik a sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlenek. Az 50% alatt teljesítőknek 4-6 hónapos egyéni fejlesztés szükséges, ezután válnak arra éretté, hogy már csoportban is folytathassák a fejlesztő tornát.

Akik az iskolában szembesülnek a problémákkal

Vannak szülők, akik az iskolában szembesülnek azzal, hogy gyermekük nem képes hosszan egy feladatra koncentrálni, ami miatt sokat hibázik, vagy folyamatosan elhagyja felszerelését. Másoknál a probléma abban áll, hogy a gyermek túl lassú, önállótlan, vagy éppen ellenkezőleg, állandóan pörög. Megint más esetben folyamatos magatartási és viselkedési problémákkal szembesülnek, vagy gyermekük nehezen létesít baráti kapcsolatokat. A jó hír az, hogy a későbbi életkorban elkezdett fejlesztés is hatékony tud lenni, azonban ezekben az esetekben hosszabb időbe telhet a siker elérése. Ilyen esetekben meg kell küzdeni a gyermekben esetlegesen kialakult szorongásokkal, kisebbségi érzésekkel is, amik a folyamatos kudarcok miatt érték őt. Amennyiben valami “furcsaságot”, vagy pici eltérést észlelünk gyermekünknél, ne sajnáljuk az időt arra, hogy utána járjunk az okoknak. Amennyiben nincs semmi gond, megnyugodhatunk. Abban az esetben pedig, ha kiderül, hogy valamilyen fejlesztésre szorul csemeténk, az óvodáskorban elkezdett, játékos mozgásfejlesztés pótolhatatlan segítséget nyújthat a sikeres, gördülékeny iskolakezdéshez és iskolás évekhez. Akiket mélyebben érdekel a téma jó szívvel ajánlom Sally Goddard Blythe: Reflexek, tanulás és viselkedés címen megjelent nagyszerű, közérthető könyvét.5