2015. október 26., hétfő

Az óvoda utómunkálatai - otthon


Kötelező az óvoda 3 éves kortól
2015. szeptembere óta kötelező az óvoda 3 éves kortól. Ezt a hírt lehet, szeretni, nem szeretni, de azt gondolom, hogy egy érintett számára sem közömbös.

A három évesek változó kedvvel kezdik el az óvodát; van aki nem akar kiszakadni az otthon melegéből, és az Anya védő karjaiból, van aki pedig boldogan veti bele magát az új élethelyzetbe, a sok színes játék és a sok kis gyermek közösségébe.
Ha eddig bölcsődébe nem járt gyermekünk, akkor ez a helyzet a szülőknek is újdonságot, új feladatokat jelent.


Első nap az oviban, ez a szülőnek sem könnyű

Az óvoda választás nem könnyű dolog, nem biztos, hogy gyerekünknek a legszuperebb, több nyelvű, legtöbb sportot felsorakoztató ovi a legmegfelelőbb. Az óvó néni személye sokkal fontosabb, választásunkban ez lényegesebb szempont kell, hogy legyen. Ismerkedjünk meg az óvó nénivel, hagyatkozzunk szimpátiánkra.
Nem mindegy a gyerekek létszáma sem.

Minden gyereknél máshol vannak a határok meghúzva

Egy óvodába különböző családi háttérrel, szokásokkal rendelkező gyermekek járnak, mindenkinél máshol vannak a határok meghúzva. Vannak szabadabban nevelő szülők, vannak szigorúbbak. Van kisgyerek, aki szinte mindent megnézhet a TV-ben, és ezt aztán megossza az óvodában. Azt is jó tudni, hogy más mesét néz, aki a többedik gyerek a családban, mint egy első gyerek, hiszen egy második, harmadik gyereket nem lehet eldugni, amíg a nagyobbak mesét néznek. Ezek okozhatnak nézeteltéréseket mind a gyerekek mind a szülők között.  

Mire érdemes odafigyelni


Ne engedjük át a gyermekünk nevelését az óvó néninek. Ne gondoljuk azt, hogy eddig mi neveltük otthon, most az óvó nénin a sor. A szülőre az óvoda egy más fajta feladatot ró. Figyelnünk kell a gyermeket, hogy a viselkedésében van e változás az óvodába járás óta.
Ha visszahúzódó lett, nem szeret beszélni az ott történtekről, vagy agresszívabb lett, vagy egyszerűen nagyon nem szeret óvodába járni, ezek mind jelzések amiket észre kell venni.

Mit tehetünk szülőként






Ami ebben a korszakban is  megspórolhatatlan,  az a kommunikáció: beszéltessünk a gyereket, hallgassuk meg a nap történéseit, eseményeit. Kérdezzük ki, hogy kik a barátai, miket játszanak.  Ha valami nekünk nem tetsző dolgot mond, ne akadjunk ki látványosan, nehogy megijesszük őt ezzel, hiszen lehet, hogy fogalma sincs, hogy az rossz dolog.

Azonban ne törődjünk bele, ha csúnyán szavakat használ, valószínű, hogy nincs tisztába a jelentésével, nem is kell nekünk megmagyarázni ezt, csupán mondjuk el, hogy ez nem jó. Érdemes kikérdezni, hogy kitől hallotta, és lehetne bátorítani hogy ha továbbra is így beszél kerülje a társaságát.

A nemiség felfedezése is erre a korra tehető, így normális egy bizonyos fokú érdeklődés. Ha ezt túlzásba viszi, akkor érdemes erről is beszélgetést folytatni. Azt is most kell megtanítani neki, hogy nem mutogatja magát senkinek, vannak intim területek amiket óvni, védenie kell, és ha más gyerek mutogatná magát neki, akkor menjen el onnan, sőt szóljon az óvónéninek.

Érdekes, hogy a kisgyerek egész más dolgokért megy oda szólni az óvónéninek, mint amiért mi szülők bátorítanánk, hogy menjen oda, úgyhogy erről is érdemes beszélni, hogy bizony van olyan helyzet, amikor muszáj a felnőtt segítségét, védelmét kérni.

Nagyon fontosnak tartom elmondani a gyereknek, hogy ha akár felnőtt, akár gyerek azt mondja neki valami kapcsán, hogy: ne mond el Anyunak, vagy az óvó néninek, (és itt nem a karácsonyi meglepetés-ajándék készítésről van szó) akkor azonnal felgyulladjon benne a “vészvillogó” . Tanulja meg, hogy az illető valami nem jó dolgot akar, és ez legyen az első amit el kell mondani otthon a szülőknek. Ezt egyébként a következő nagy életszakaszban, iskolába kerüléskor is érdemes hangsúlyozni.

Tehát a feladat adott, a beszélgetés elmaradhatatlan, hiszen egy friss óvodás olyan nyitott a világra, és bizony a jót-rosszat egyaránt képes átvenni, megtanulni. A kommunikáció lehetőséget nyújt egy életre szóló bizalmas viszony megalapozására, hogy részt vegyünk örömeiben, bánataiban. Hiszen akit meleg szívvel meghallhatnak, később nagyobb eséllyel válik belőle nyitott, közlékeny kamasszá!