2016. február 19., péntek

A zene a fiatalok életében

A zene, egy közösséghez való tartozást - ami a tizenéves korosztály számára egy nagyon lényeges dolog – könnyen elősegítheti. Egy csapatot tudnak alkotni a hasonló zenei stílus iránt érdeklődők. A tinédzserek életében az elfogadás egy nagyon meghatározó tényező, tizenéves korban alakulnak át gyerekből felnőtté, változások játszódnak le bennük is, és a környezet hozzá fűződő viszonyában is, amit nem lehet megszokni egyik napról a másikra.

A rajongás a kötődés egy formája

A kamaszkorral járó amúgy is labilis lelkiállapot során úgy érzik, hogy a zene kapcsát kialakult társaság megérti őt, valamihez tudnak menekülni, ezáltal egy kissé lázadhatnak a szülők ellen, hiszen nem ugyanazokért a zenékért rajonganak, mind a szülők. Ráadásul a baráti társaság is a zenei stílus köré alakul. 
Ugyanazokat a zenéket hallgatják, amely közös nevező mentén a hasonló gondolkodás, öltözködés, egy szoros köteléket von köréjük. Nem csak belülről vállnak hasonlóvá egymáshoz, hanem már a kívülállók szemével is nyilvánvalóvá válik, hogy ők összetartoznak.

Ennek a kötődésnek, lázadásnak a fokozata igen széles skálán mozog. Van, aki egész szubkultúrát alakít ki maga körül a zene által, amely az élete minden területére kihat, van, akinek szinte alig-alig észrevehető a zenével kapcsolatos kötődése.

Mindnyájan láttunk olyan fiatalokat, akiknek a ruházati stílusát, a frizuráját, sőt még a személyiségét is teljes mértékben alakítja a szeretett zenei stílus. Emlékezzünk csak a 70-80-as évek rock and roll figuráira, vagy a hosszú hajú, tarisznyás hobókra, vagy a jól fésült diszkós figurákra, vagy a feketében járó, felálló hajú progresszív zenei kultúra kedvelőire.

Mi a probléma a túlzott zenei imádattal


Önmagában egy zenei stílus szeretete nem baj, ahány ember annyi féle zenét szeret: van, aki a diszkó ritmusokra, van aki a keményebb rock zenére tud kikapcsolódni, „arra pezsdül fel a vére”.


A zene szellemi tartalma azonban letagadhatatlan. A zenész nem titkolt vágya, hogy azt a szemléletmódot, életvitelt, hitbéli elkötelezettséget továbbadja a zenén keresztül, amit ő képvisel. Gondoljunk csak az ősi törzsekre, sámánokra, varázslókra, akik a zene segítségével idézték fel az ősök szellemeit, mely kapcsán a hallgatóság valósággal transz állapotba került. Ehhez hasonló töltetű zenék ma is léteznek, nem csoda, ha az élmény-kereső fiatalokat igen könnyen be tudja hálózni.

A ritmuson, az akkordokon túl a zenész életével is próbálnak a fiatalok azonosulni. A zenészek élete viszont nem feltétlenül követendő, hiszen ezek az emberek általában alulról felkapaszkodott egyszerű emberek, akiket aránylag hirtelen elér a siker szele, ismertté vállnak, gazdagok lesznek. Bármit megtehetnek, amit addigi életükben nem, viszont a személyiségük nincs készen erre az állapotra, így a siker, hírnév feldolgozása szélsőséges, deviáns életvitelbe torkollik.

Emlékezzünk csak Jim Morrisonra, Jimi Hendrixre, vagy akár a nemrég elhunyt Amy Winehouse-ra. A szexuális kicsapongás, a drogok mértéktelen fogyasztása, az alkohol és a folyamatos balhék kísérik ezen emberek életpályájukat.
Egy kötődést erősen kereső fiatal, könnyen a rajongott idolja életmódját tartja követendőnek, és igyekszik hasonló deviáns életet élni, hiszen így tud igazán egy platformra kerülni vele és a szeretett zenével.

A deviáns zenészek életmódja
 nem követendő példa a fiatalok részére

A gyümölcsről a fát


Tartja a bölcs mondás. Hiszen nem mindegy, hogy milyen zenét hallgat a gyerekünk,  és milyen hatással van az életére.
Amennyiben azt látjuk, hogy a gyerek befelé fordul, csak a zene érdekli, eltávolodik tőlünk, nem kommunikál, az egyértelműen nem jó gyümölcs. Az sem, ha a hőn szeretett énekesét bálványozza: a külsején túl, a stílusát, személyiségjegyeit is igyekszik felöltözni magára, pláne, ha egy olyan emberről van szó, akiktől hangos a bulvársajtó.

Mit tehet a szülő

Beleszólni, tiltani nem annyira lehet, mikor már a fenti „tünetek” megjelennek, de az időben történő kommunikáció, felvilágosítás elkerülhetetlen. Sok rossz dologtól megóvható a fiatal, ha időben jó kapcsolatot alakítunk ki vele, és gyakran kérdezgetjük, hogy mit hallgat, mit szeret és ha valami zenét nem tartunk építőnek a számára, azt nem megtiltani kell, hanem beszélgetni róla, és elmondani, hogy az miért nem jó.


Megéri a fáradozást…